Témaindító hozzászólás
|
2005.03.12. 13:32 - |
Nem vagyok nagy író, ahhoz képest, hogy már többszáz évet megéltem. Bizonyára mindenki kíváncsi egy halhatatlan élettörténetére,tehát megpróbálom leírni úgy a történetet, ahogy megéltem (nézzétek el, hogy kezdő vagyok). |
[2-1]
1411-ben születtem Angliában, hosszú életem során szinte egész Európát bejártam (jelenleg Magyarországon lakom). Szerencsémre gazdag családba születtem, így nagynehezen átvészeltem a gyermekkoromat (ami nem kis szó, ugyanis pénteken születtem, márpedig akkor hittek benne, hogy a pénteken született gyermeknek nyomorult élete lesz-végül nem "kíméltek meg nyomorult életemtől", és életben hagytak.) Anyámnak tikolnia kellett, hogy megszülettem, mint házasságon kívüli gyermek, ezért egy jóhírű polgárcsaládhoz adott, hogy neveljenek fel-cserébe ő gondoskodott arról, hogy a család sose szenvedjen kárt semmiben (anyám férje haláláig nem értette, miért gyámolította annyira azt a kis egyszerű családot...). A kor szerint a szülők hibát követtek el, ha túl kedvesek voltak gyermekeikhez, viszont a gyerekeknek tisztelniük kellett a szüleiket. Sőt, valahogy így kellet köszöntenem a mostohaapámat: Tiszteletreméltó imádatos atyám, a legalázatosabban dícsérem atyaságát, és még alázatosabban könyörgöm atyám áldásáért. Mivel lánynak születtem, meg kellett tanulnom, mi illik és mi nem egy lánynak, hogy aztán tiszteletreméltó feleség legyek. Nem nevethettem túl hangosan, nem ásítozhattam, nem járhattam túl gyorsan, nem káromkodhattam, és ha nem viselkedtem engedelmes lánygyermekként, azzonnal fenyítéket kaptam, míg apám "kegyes irgalmáért" zokogva nem könyörögtem. Mihelyt idősebb lettem, a mostohaszüleim elhatározták, hogy kiházasítanak egy gazdag, földbirtokoshoz, akiért állítólag minden más leány epekedik,és lovagi nemességben és vadászatban párja nincs (bizonyos Renault de Hackfordhoz). Igazából érdekházasságba akartak kényszeríteni, és a gazdag nemes egy sunyi képű, haszonleső, zsugori kéjenc volt, "aki rögtön belémszeretett". Amikor közöltem vele, hogy nem kívánom a társaságát, megfenyegetett, hogy ha nem leszek az övé, inkvizíció elé vezet rám fogva,hogy boszorkány vagyok. Elég befolyásos ember volt, és a családomat nem szerettem volna veszélybe sodorni, viszont a sunyi alak felesége sem akartam lenni. |
Nem vagyok nagy író, ahhoz képest, hogy már többszáz évet megéltem. Bizonyára mindenki kíváncsi egy halhatatlan élettörténetére,tehát megpróbálom leírni úgy a történetet, ahogy megéltem (nézzétek el, hogy kezdő vagyok). |
[2-1]
|